Béke és harmónia receptje a bejgli mellé

Avagy hogyan enyhítsük az ünnepek alatt esetlegesen eszkalálódó konfliktusokat

Közeleg a karácsony, a levegő tele van izgalommal, örömmel és várakozással, a boltok pedig fejvesztve ajándékok után rohangáló emberekkel. Van kinek év végi zárások a munkában, egyetemi záró vizsgák, vagy disszertációk leadásának határideje, nagybevásárlás, szoros ünnepi beosztás megkomponálásának (szigorúan két nap karácsony alatt meglátogatni minden élő rokont) ideje ez. Nem is csoda tán, hogy az ünnepi vidám készülődés közepette ez az időszak néha nem csak mézeskalácsot és ajándékokat eredményez, hanem agressziót és a konfliktusokat.

Nem meglepő, hogy az egyik legelismertebb stressz skálán (Homes-Rahe) is 12 pontot egyből bezsebelünk karácsony idején, erre jön rá minden más. Ebben a hónapban megnőnek kiadásaink, szeretnénk mindenki elvárásának – valamint pénztárcánk vastagságának – megfelelő ajándékokkal kedveskedni (vannak, akik emiatt még hitelt is felvesznek), hibát nem tűrő finomságokkal s az alkalomnak megfelelő dekorációval megrakott asztalt teríteni, sőt ezek mellett lehetőleg mindenkihez eljutni két nap alatt.

Elvárásaink repertoárján szerepelhet mindezek mellé még egy teljes mértékben idilli karácsony,

amit sokszor kevésbé életszerűsége miatt végül nem tapasztalunk meg, a kacsa odaég, egy ajándék lemaradt, és képtelenek vagyunk belátni azt, hogy egy nap sajnos továbbra is csupán 24 órából áll.

És beüt a feszkó.

Ebben az állapotban megérkezünk a várva-várt karácsonyi családi találkozóra. A családi dinamika - ha hosszabb időt töltünk családtagokkal, különösen azokkal, akikkel esetleg megoldatlan konfliktusaink vannak – még az ajtóban beindul, s felerősítheti bizonyos ösztönös válaszreakciókat, mint például az agressziót. Egy-egy szurkálódás vagy elejtett félmondat után, önmagunkat hirtelen inkább egy felbőszült oroszlánéhoz hasonlónak érezzük, semmint a karácsonyi vacsorára érkező vendégnek.

Na de hogyan fér el sok ember kis helyen anélkül, hogy egymásnak esne vad oroszlán módjára?

1.      Öngondoskodás

Ebben az időszakban kiemelten fontos, hogy az ünnepi készülődés ne szorítsa háttérbe azokat a tevékenységeket a mindennapjaink során, melyek segítenek ellazulni és feltöltődni. A modern pszichológia szerint összetett lények vagyunk,

úgynevezett bio-pszicho-szocio-spirituo lények,

ennél fogva a jóllét és kiegyensúlyozott élet fenntartásához is összetett igényeinket érdemes figyelembe venni.

Bio, mint biológiai, azaz a testünknek szüksége van megfelelő gondoskodásra: Sétáljunk nagyokat, mozogjunk a hideg ellenére is, a természet amúgy is stresszcsökkentő hatással bír.

Pszicho, mint pszichológiai, tehát lelkünk táplálékáról se felejtkezzünk meg, találjuk meg saját erőforrásainkat, olvassunk és nevessünk jókat.

Szocio mint szociális, hiszen társas lények vagyunk, szükségünk van a jó társaságra, tehát szánjunk időt a számunkra fontos emberekre.

Majd végül, de nem utolsó sorban spirituo, mint spirituális lények rengeteg erőt meríthetünk hitünk gyakorlásából, mely az én (azaz ego) határain túlmutató célt és értelmet adhat életünknek, sőt védelmet nyújthat számos lelki és pszichoszomatikus (lelki eredetű, de fizikai) betegség ellen is. Azonban fontos elhatárolni a spiritualitást a tudománytalan, sokszor káros hatású ezoterikus divathullámoktól.

2.      Reális elvárások

A tökéletességre való törekvés helyett helyezzük a fókuszt inkább az értéket teremtő és megőrző élmények gyarapítására, a szürke hétköznapok alatt megkopott kapcsolatok felfrissítésére. Fogadjuk el a tökéletlenségeket, ereszkedjünk bele teljes jelenléttel a szeretteinkkel töltött pillanatokba, merüljünk el egy igazán érdekes, hátborzongató vagy szórakoztató (kinek mi) könyvbe, lassan ízlelgetve a házi tojáslikőr minden egyes kortyát.

3.      Nyílt és őszinte kommunikáció

A világos és tiszteletteljes kommunikáció kulcsfontosságú a konfliktusok megoldásában. Ha feszültség keletkezne, azonnal és higgadtan kezeljük azokat. Fejezzük ki magunkat „én úgy érzem, hogy…” kijelentésekkel, amelyek segíthetnek megelőzni a vádaskodást. A különbség a nyílt, direkt kommunikáció és a burkolt utalgatások között az, hogy az előbbinél valós igényeinket közvetítjük, utóbbinál pedig elvárjuk, hogy találja ki a másik, mit is szeretnénk valójában. Ha netalán nem gondolatolvasóval van dolgunk, igen nagyot csalódhatunk.

4.      Empátia és megértés

Ne feledjük, hogy mindenki stresszt és nyomást él meg az ünnepek előtt és alatt. Próbáljunk együtt érezni mások nézőpontjával, és megértéssel (vagy ha nem tudjuk megérteni, akkor érdeklődéssel) közelítsünk mindenki felé, mert viselkedésük saját küzdelmeik eredménye lehet.

5.      Határok felállítása

Ha bizonyos családtagoknál vagy helyzetekben rendszeresen agressziót észlelünk, érdemes lehet átgondolni, akár újra rajzolni azokat a bizonyos határvonalakat érzelmi jólétünk védelme érdekében. Első sorban próbáljunk megbeszélni mindent a fent említett nyílt kommunikációval, melyben sokat segít, ha mindkét felet elfogadjuk, úgy nevezett

„én oké vagyok és te is oké vagy”

(Eric Berne Tranzakciónalaízise) hozzá állással. Amennyiben úgy érezzük, hogy kifogytunk a megoldások eszköztárából, kérdéseinkkel forduljunk bátran ehhez értő szakemberhez, családterapeutához.

Míg a karácsonyi ünnepek az örömnek és ünneplésnek időszaka lehet, érdemes szem előtt tartani, hogy némi agresszió és konfliktusok is vegyülhetnek az ünnepi hangulatba. Az agresszió mögött meghúzódó okok megértésével, öngondoskodással, reális elvárások felállításával, valamint nyitott és empatikus kommunikációval eligazodhatunk ezekben a kihívásokban, harmonikus és békés ünnepi időszakot teremthetünk magunk és szeretteink számára. Kiemelten fontos, hogy az ünnep hangulatát mi alakítjuk ki, nem magától jön.

Mindezek mellett ne feledjük, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, a mi keresztény kultúránkban

Jézus Krisztus születésének ünneplése, aki azért jött erre a világra, hogy mindenki, aki hisz ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Felhasznált irodalom:

Andrejkovics, Gasparik, Bokor, & Frecska. (2013). AZ ORVOSLÁS ES A PSZICHOTERÁPIA UJ PARADIGMÁJA: A BIO-PSZICHO-SZOCIO-SPIRITUÁLIS (BPSS) MODELL. Pszichoterápia, 22(2), 93–99.

Berne, E. (1958). Transactional analysis: A new and effective method of group therapy. American Journal of Psychotherapy, 12(4), 735-743.

High, A. C., & Scharp, K. M. (2015). Examining family communication patterns and seeking social support direct and indirect effects through ability and motivation. Human Communication Research, 41(4), 459-479.

Tawwab, N. G. (2021). Set boundaries, find peace: A guide to reclaiming yourself. Little, Brown Book Group.